[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Milyen nehéz valójában egy pohár víz?
Egy pszichológus a teremben járkált, miközben stressz kezelést
oktatott a közönségnek. Amikor felemelt egy poharat, mindenki a
megszokott "félig üres vagy félig teli?" kérdésre számított.
Ehelyett mosolyogva azt kérdezte:
Milyen nehéz ez a pohárvíz?
A válaszok 2 dekagrammtól fél kilóig terjedtek.
A pszichológus azonban így válaszolt:
A tényleges súly nem lényeges. Attól függ, milyen hosszan tartom a
kezemben. Ha csak egy percig tartom, az nem probléma.
Ha egy órán át tartom, megfájdul a karom.
Ha egy napig tartom, a karom elzsibbad és megbénul.
Egyik esetben sem változik a pohár víz súlya, de minél tovább
tartom,annál nehezebb lesz.
Majd így folytatta:
Az életben a stressz és az aggodalom olyan, mint ez a pohár víz.
Gondolj rájuk egy kis ideig, és semmi sem történik.
Gondolj rájuk egy kicsit hosszabban, és elkezdenek fájni.
És ha egész nap rájuk gondolsz, megbénulsz, képtelen leszel bármit is csinálni.
Nagyon fontos, hogy tudd elengedni a problémáidat.
Este minél előbb tedd le minden terhedet.
Ne cipeld őket tovább az estébe és az éjszakába.
Ne felejtsd el letenni a poharat!
|
http://www.vers-versek.com/elet-versek/nagy-erzsebet-az-ido
|
"A mongol teremtésmítoszban találkozik egymással az őz és a vadkutya
...Két egészen különböző természetű lény: a természetben a vadkutya
megöli az őzt, hogy megegye. A mongol mítoszban azonban mindkettő
megérti, hogy szüksége van a másik tulajdonságaira, ha életben akar
maradni az ellenséges környezetben és egyesülni kell a másikkal. Ehhez
pedig először is meg kell tanulniuk szeretni egymást. Ahhoz viszont,
hogy szeretni tudjanak, előbb ki kell vetkőzniük önmagukból, különben
sohasem tudnak együtt élni. Az idő múlásával a vadkutya szép lassan el
kezdi elfogadni, hogy ösztönei, amelyek eddig a túlélésért folytatott
harcra összpontosítottak, most egy magasabb célt szolgálnak: találnia
kell valakit, akivel újjáépítheti a világot."
( Paulo Coelho: A Zahír)
|
Egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset.
Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben
bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.
A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.
Egyetlen szót vésett bele:
ELMÚLIK.
Köszönöm Roz, hogy itt jártál, gyere máskor is.
|
Reményik Sándor
Csendes csodák
Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tûz nyelje el Sodomát.
A Mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut el elõled,
Hogy nõ, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükrözõdni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök. |
A boldog ember
A mesebeli ország öreg királya megbetegedett. Tudós orvosai nem tudtak segíteni rajta.
– Egyetlen gyógyszer létezik csak ez ellen a kór ellen – közölte a királlyal a legöregebb bölcs. – Ha találnál az országodban egy boldog embert, és annak az ingét magadra öltenéd, meggyógyulnál…
A király fiai nyomban útra is keltek, bejárták a birodalmat, de igazán boldog emberrel nem találkoztak. Fáradtan, csüggedten, reményt vesztve indultak hazafelé.
Útjuk sötét erdőn át vezetett. A fák közt pislákoló fényt pillantottak meg. Közelebb érve egy kis kunyhó előtt találták magukat.
– Nem gyönyörű ez az este?! – mondta köszönés helyett a földön ülő férfi. – Olyan boldog vagyok, hogy megélhettem ezt a napot is. Hála legyen Istennek érte…
A királyfiak szíve nagyot dobbant, úgy látszik, mégis találtak egy boldog embert. Elmondták, mi járatban vannak és megkérték, hogy adja nekik az ingét, mert különben meghal az öreg király.
– Szívesen megtenném – mondta a boldog ember –, de ingem nekem még sohasem volt…
Görög mese nyomán
Forrás: Hézser Gábor (szerk.): Kötőjeles történetek, Budapest, Kálvin, 1998.
|
Ahol, akárhol, akárki imádkozik,
az a hely: templom. ...
Boldog ember az, a kinek te vagy erőssége, s a te ösvényeid vannak szívében.”
(Zsoltárok)
|
"...volt egy titkos hite, melyen gyakran gúnyolódott; kinevette, naivságnak tartotta…De lelke mélyén ott élt tovább is ez a hit – a hit az emberségben és az emberiségben. Hogyan egyeztesse össze vele életét, múltját és jelenét? Elkeseredésében gyakran kedve lett volna eldobni, odavágni az egészet, de az ember nem dobja el olyan könnyen az életét. Élet csak egy van, akár szép, akár csúnya, még akkor is becses, ha üres és értéktelen."(Ramarque ,Erich Maria) |
Mindennek, ami történik, oly sokféle oka van; nem tudom, mindig a legigazabbat találom-e meg, ha egy okot keresek – és nem tudom, minden apróság éppen úgy történik-e, vagy csak sokszor gondoltam és mondtam úgy el azóta, és már magam is hiszem.
Hallottam egyszer, hogyha az ember hegyes vidéken jár, néha csak egy pár lépést megy odább, és egészen megváltozik szeme előtt a tájkép; völgyek és ormok elhelyezkedése egymáshoz. Minden pihenőhelyről nézve egészen más a panoráma. Így van ez az eseményekkel is talán, és meglehet, hogy amit ma az élettörténetemnek gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint formált kép az életemről. De akkor annál inkább az enyém, és érdekesebb, tarkább, becsesebb játékszert ennél el sem gondolhatok magamnak.
|
Nagyon édes, elgondolkodtató és érdekes idézetek, amely a csókot veszi górcső alá mint az egyik legárulkodóbb cselekvésünket! Nem kis utazásra hív: te vajon hogyan szoktad megcsókolni a barátodat/barátnődet?
És vajon ez mit jelent? Szerelmet, vágyakozást, szenvedélyt, vagy csak meleg szeretet?
A csók törvénye:
1. A csók kellemes és hasznos az ifjúságnak.
2. A csók ellen nem szabad tiltakozni.
3. Az erőszakos csók a legjobb, mert azt nehezen adják.
4. Nyelvesnél nincs jobb.
5. Egy perc a csók rendes ideje.
6. Az első csók a legjobb (már akinek).
7. Ha a lány remeg: fél.
8. Ha a fiú remeg: mást kíván.
9. Ha a fiú a körmét rágja: csókot kér.
10. Ha a lány a száját nyalja: csókot kér.
11. Kézcsók: tisztelet.
12. Arccsók: szeretet.
13. Szájcsók: szerelem.
14. Homlok csók: Hűség.
15. Orra adott csók: vicces.
16. Nyakra adott csók: érzelem.
17. Vállra adott csók: vágyakozás
18. Hasra adott csók: nem felejtés.
19. Öleléssel adott csók: mély érzelem.
20. Szánalomból adott csók: unalmas.
21. Asszonynak adott csók: bűn, szemtelenség.
22. Lopott csók: vakmerőség.
23. Búcsúzáskor adott csók: tiszta szerelem.
24. A CSÓK BÜN, DE VÉTEK KIHAGYNI!
|
Hétf?n torna után gondolkoztam, hogy menjünk vagy se egy el?adásra devégül csak hipp-hopp döntés és elindultunk.Dr. Keszi Krisztina orvos-misszionárius tartott el?adást aki 2006-banutazott ki Zambiába.
Nagyon érdekes volt az el?adása.
Bemutatta a minden napi életét mint orvos- misszionárius.
Egy kis ízelít? az élménybeszámolójából.
Mindennapi élet Zambiában!
Két feladat áll most el?ttem azorvosi vizsga és a nyelvtanulás. Ezid? alatt igyekeztem egy kicsit bemutatniazokat a körülményeket, amelyekközött az itteniek élnek. Most amindennapi életükb?l szeretnék egykis ízelít?t adni.Zambia nagy ország. Nemcsak a távolságoknagyok, hanem a különbségekis, például: az ország középs? része, azúgynevezett "Copperbelt" (Rézöv), ésaz itteni úgynevezett "remote" - távolividék között, ahol én is élek.A f?városban és a középs? részen,a nagyobb városokban az emberekegyre inkább az európaihoz hasonlókörülmények között élnek.Az északi, távolabbi vidéken azélet még a régi kerékvágásban folyik.Az itteni kis, erd?ben álló falucskákbannincs áram, vagy ahol van is, ottsokszor nem m?ködik. Ezért nagyonigaz, amit az Úr Jézus mondott: "vajonnem tizenkét órája van-e a napnak?"Itt ugyanis valóban tizenkét órájavan a napnak. Reggel hattól este hatig.Reggel hat óra körül lesz világos, ésakkor indul az élet, és este hat órakorsötét este van. A napi id?számítást abibliai minta szerint itt is reggel hatórával lehetne kezdeni.Az emberek a napot a ház körülisöprögetéssel kezdik. Erre egykisméret? sepr?t használnak, és csakegyik kezükkel söpörnek, a másikatközben hátul a derekukra teszik De ugyanígy csak az egyik kezükethasználják, ha például locsolnak,és gyakran éneklés közben is, a másikkéz hátul, a derékra téve pihen.A teljesen simára söpört földels?sorban a kígyók elleni védelmetszolgálja, de természetesen a higiéniátis, hogy az egy nap alatt a széláltal odahordott szemétt?l, portólmegtisztítsák a lakóteret. Érdekesmódon azonban a szemetet csak arrébbsöprik, nem gy?jtik össze egyhelyre. Így aztán érthet?, hogy másnapelölr?l lehet kezdeni.Mivel nincs áram, a mindennapiéletet megkönnyít? gépesítés semlétezik. Sem a háztartásban, sem aföldeken.Mindent kézi er?vel végeznek. Itt,az északi országrészben nincsenekgyárak vagy üzemek, az emberekfoglalkozásként csaknem mindig azta szót adják meg, hogy farmer.Kapálásra nem hegyes, hanemszögletes fej? kapát használnak, amiolyan nehéz, hogy ha valaki a lábáraejti, akkor bizonyosan eltöri. Az es?sévszakban használt f?vágó szerszámis eltér a miénkt?l. A mi f?vágásraalkalmas kaszánkkal egy húzássallegalább hetven centimétert lehetfogni, de az itteni kasza vágófelületeegyrészt egyenes, másrészt nem többtíz centiméternél. Becsületesen megdolgoztatjaa hátizmokat, a gerincet.A háztartásokban nincs mosógép.A mosás kézi er?vel történik. Mivel acsalád nagy, általában 5-8 gyermekegy családban, ezért az anya csak aférjre és a kisebbekre mos, kilenc-tíz évesen már mindenki maga mos magára Az itt él?k azokat a dolgokat tudják használni,hasznosítani, amelyek körülöttükvannak.Az így készült téglákból ház és amelegben felfrissülést adó, árnyékosszell?spihen?hely, "inszaka" készül.A mindenütt b?ven burjánzóf?b?l pedig kiscsirke-keltet?t,háztet?t, kerítést csinálnakAz itteni gyermekkor nagyonhasonló a mi háború utániid?szakunkhoz. Együttes, közösjáték, fogócskázás az udvaron, kerékpározásés futball, természetesenházilag készített labdával, ami úgykészül, hogy nejlon zacskókat jóer?sen összenyomkodnak és egy er?smadzaggal átkötnek.
Érdekes volt végig hallgatni és a kis filmet nézni elgondolkozni a élet nagy kérdésér?l. Arra gondoltam én milyen sok mindent tudnák ott megcsinálni egy kézzel ami itthon talán nem is jutna eszembe. A másik ami még mindig itt jár az agyamba, ahogyan elmondta Krisztina nagyon nagy szegénységbe élnek és mégis tudnak szívb?l mosolyogni még a gyerek is aki nap 20 kilométert gyalogol az iskolába.
Milyen más is az élet, nekik adottak egy egészen más természeti csodák, szépségek ami számunkra hihetetlen, a nagy szegénység, az orvos hiány a napi élelem beszerzése, a nyomorúság.
Nekünk is adatott az Úr egy csodálatos szép országot, ahol nem olyan nagy a szegénység, de mégis elfeledünk mosolyogni.Ezen az el?adáson ismét rájöttem milyen sokat is jelent az ember élete,kitartása, akarata.
|
Egyszer, nagyon-nagyon régen, amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot, igen,
pont abban a pillanatban Rád is gondolt.
És elmosolyodott.
Örült neked.
Az Isten, már akkor hallotta az összes gyermekkori gügyögésedet; látta az első bizonytalan
lépéseidet a fűben, és az első "a" betűt, amit belerajzoltál az elemista füzet csíkjaiba.
Isten tovább mosolygott, és szívesen nézett téged.
Ő már akkor előre látta
a durcás sértődéseidet,
a toporzékolós kiabálásodat,
a barátaid melletti kiállásodat,
az első szerelmes pillantásodat...
Minden percedet előre látta, hallotta, érezte és értette.
És minden perced szépségéért előre lelkesedett.
Az Isten jól megfigyelt téged.
Megnézte a kezed, a vállad és a lábaidat.
Megnézte hátad ívét, gerinced vonalát,
csigolyáid alakját és erejét.
Ebben az ősrégi teremtő pillanatban,
őszinte szeretetből teremtett neked
egy pont a hátadhoz illő, keresztet.
Amilyet senki másnak nem adott.
Rád nézett az Isten, és tetszettél neki a kereszteddel.
Örömmel látta, hogy mindaz, amit alkotott jó.
Búcsúzóul, amikor még egy röpke mosoly erejéig visszapillantott rád, megerősítette a lábadat, hogy könnyebben vidd a kereszted.
Arra gondolt, hogy ha majd eljön az idő és világra jössz, akkor szívesen segít majd Neked, ha kéred.
Mert, ez alatt a teremtő pillanat alatt még jobban megszeretett a kereszteddel együtt. |
José Real Navarro: Szokatlan betegség
,,A szeretet olyan, mint a tűz: ha nem terjed, kialszik."
A világon elterjedt egy szokatlan betegség. Akik megbetegedtek, azok szíve egyre kisebb lett, erejük csökkent, vidámságuk alább hagyott. Az orvosok tanácstalanok voltak. Rengeteg orvosságot írtak elő, de semmi nem használt. Még szívátültetést is alkalmaztak. Az átültetett szív is, pár napra a műtét után, kezdett összezsugorodni. Tehetetlen félelem fogta el őket.
A betegség tovább terjedt. A kórházak megteltek az utolsó ágyig. Rövid idő alatt mindenki szívbajos lett. Ágyban fekvő volt az egész világ és a halált várta.
Egyedül egy személyt nem ragadott el a kór. Idős ember volt, szép, nagy és egészséges volt a szíve, sőt, a szokottnál is nagyobb. Nekilátott a betegápolásnak.
Azt vette észre, ha megfogta a beteg kezét és rámosolygott a kis szív azonnal növekedni kezdett. Amint elengedte, a növekedés megállt. Fölfedezett valamit. A szokatlan betegség oka a szeretet hiánya volt.
Nekilátott a munkának. Betegtől betegig járt. Fogta a kezüket és nevetett. Amikor a beteg szíve kellő nagy lett, ő is képes volt gyógyítani. Az új orvosság gyorsan terjedt az egész világon. Világszerte megszaporodtak a nagyszívű emberek. Mindenkit gyógykezeltek és a szívek egyre nőttek. Elég volt megfogni a kezet és mosolyogni.
|
"Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak, egyszerűen csak szeress, és fontos leszel"
Simon András
Tudod, mi olyan szép itt? Nézd: ahogyan sétálunk, a homokban hagyjuk a cipőnk nyomát, itt maradnak, szépen kirajzolódnak. De holnap, amikor felkelsz és végignézel ezen a hosszú parton, semmit sem látsz, sehol egyetlen nyom, jel. Éjjel a tenger elmossa. A tenger mindent elrejt. Mintha soha senki nem járt volna itt. Mintha mi sem léteztünk volna. Ha van hely a világon, ahol arra gondolhatsz, milyen semmi vagy, hát ez itt olyan. Már nem föld és még nem tenger. Nem ál-élet, de nem is valódi. Idő. Múló idő. És kész."
(Alessandro Baricco)
Akármelyik oldaláról nézed a hegyet, mindig másnak fogod látni, pedig ugyanaz a hegy. Minden ilyen, ami a teremtés műve: egyazon Isten más-más arcát mutatja.
Paulo Coelho
Mikor egy hegy tetejéről nézem a várost, az otthonomat, az egyszerre
kicsinek látszik. Látom felülről a házakat, s elképzelem, mennyi
ember, mennyi kérdés, szenvedés, betegség, halál, bűn, mennyi öröm,
kegyelem él körülöttem. "Fentről", Istennel, gondolatban is
körülnézhetek: meggondolhatom, Ő mi mindent lát a világban... Emellett
egyszer csak eltörpülnek az én óriásinak érzett gondjaim. És átélem,
hogy én is Isten kezében vagyok.
Zajos a világ, s nem engedi, hogy
megcsendüljön lelkedben a Hang.
A Csend a mennyek szimfóniája,
s ha részt veszel a zenekarában, életre
hangol és felcsendül benned a Szeretet.
Simon András
Az igazi boldogság éltet és reméltet. Amikor kiégnek a vágyak, velük pusztul a boldogság ígérete is. Aki már nem remél, aki már nem kíván, annak félnivalója is akad. Boldogtalan boldogság az övé. Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a félelem."
(Baltasar Gracián)
Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Paulo Coelho
Az ember a maga kiszámolt homokszemeivel jön a világra, és azok a szemek, amelyeket bármi okból önmaga vagy más miatt, szándékosan vagy kényszerűségből nem használ fel belőlük, örökre elvesznek."
Gabriel Garcia Márquez
|
"Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak, egyszerűen csak szeress, és fontos leszel"
Simon András
Tudod, mi olyan szép itt? Nézd: ahogyan sétálunk, a homokban hagyjuk a cipőnk nyomát, itt maradnak, szépen kirajzolódnak. De holnap, amikor felkelsz és végignézel ezen a hosszú parton, semmit sem látsz, sehol egyetlen nyom, jel. Éjjel a tenger elmossa. A tenger mindent elrejt. Mintha soha senki nem járt volna itt. Mintha mi sem léteztünk volna. Ha van hely a világon, ahol arra gondolhatsz, milyen semmi vagy, hát ez itt olyan. Már nem föld és még nem tenger. Nem ál-élet, de nem is valódi. Idő. Múló idő. És kész."
(Alessandro Baricco)
Akármelyik oldaláról nézed a hegyet, mindig másnak fogod látni, pedig ugyanaz a hegy. Minden ilyen, ami a teremtés műve: egyazon Isten más-más arcát mutatja.
Paulo Coelho
Mikor egy hegy tetejéről nézem a várost, az otthonomat, az egyszerre
kicsinek látszik. Látom felülről a házakat, s elképzelem, mennyi
ember, mennyi kérdés, szenvedés, betegség, halál, bűn, mennyi öröm,
kegyelem él körülöttem. "Fentről", Istennel, gondolatban is
körülnézhetek: meggondolhatom, Ő mi mindent lát a világban... Emellett
egyszer csak eltörpülnek az én óriásinak érzett gondjaim. És átélem,
hogy én is Isten kezében vagyok.
Zajos a világ, s nem engedi, hogy
megcsendüljön lelkedben a Hang.
A Csend a mennyek szimfóniája,
s ha részt veszel a zenekarában, életre
hangol és felcsendül benned a Szeretet.
Simon András
Az igazi boldogság éltet és reméltet. Amikor kiégnek a vágyak, velük pusztul a boldogság ígérete is. Aki már nem remél, aki már nem kíván, annak félnivalója is akad. Boldogtalan boldogság az övé. Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a félelem."
(Baltasar Gracián)
Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Paulo Coelho
Az ember a maga kiszámolt homokszemeivel jön a világra, és azok a szemek, amelyeket bármi okból önmaga vagy más miatt, szándékosan vagy kényszerűségből nem használ fel belőlük, örökre elvesznek."
Gabriel Garcia Márquez
|
Ezt küldöm mindenkinek, akit szeretek. :)
|
"Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak, egyszerűen csak szeress, és fontos leszel"
Simon András |
Mikor egy hegy tetejéről nézem a várost, az otthonomat, az egyszerre
kicsinek látszik. Látom felülről a házakat, s elképzelem, mennyi
ember, mennyi kérdés, szenvedés, betegség, halál, bűn, mennyi öröm,
kegyelem él körülöttem. "Fentről", Istennel, gondolatban is
körülnézhetek: meggondolhatom, Ő mi mindent lát a világban... Emellett
egyszer csak eltörpülnek az én óriásinak érzett gondjaim. És átélem,
hogy én is Isten kezében vagyok.
|
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|