Új bejegyzés Frissítés

2009.01.12. 10:03 waris45

Rég született Jézus, messze Betlehemben, nekem mégis itt van ma is a szívemben. Amerre csak járok, boldogan kívánom: legyen mindenkinek ilyen a karácsony Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje. (Wass Albert)       ADVENTI HÍRNÖK: FRISS FENYŐÁG Szerző: M. Fresch nyomán: Hamar István>> Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog az első gyertyaláng! Karácsonyt várva lázban a föld, Isteni gyermeket köszönt. Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr! Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog már két kis gyertyaláng! Ha zörget Jézus, jól figyelj ám, Betér a szívünk ajtaján! Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr! Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog már három gyertyaláng! Múlnak az évek, életünk száll, De utunk végén Jézus vár! Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr! Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog már négy kis gyertyaláng! Azt mondta Jézus, visszajön még, Újjá lesz akkor föld és ég! Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr!   Ady Endre:   Karácsony – Harang csendül... Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumban A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba' Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma.             Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből – Úgy mint régen – Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna, mindent, Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel   A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget. Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra.             ADVENTI HÍRNÖK: FRISS FENYŐÁG Szerző: M. Fresch nyomán: Hamar István Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog az első gyertyaláng! Karácsonyt várva lázban a föld, Isteni gyermeket köszönt. Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr! Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog már két kis gyertyaláng! Ha zörget Jézus, jól figyelj ám, Betér a szívünk ajtaján! Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr! Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog már három gyertyaláng! Múlnak az évek, életünk száll, De utunk végén Jézus vár! Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr! Adventi hírnök: friss fenyőág, Lobog már négy kis gyertyaláng! Azt mondta Jézus, visszajön még, Újjá lesz akkor föld és ég! Ujjong a szívünk, dalra gyúl, Nincs már messze az Úr!      KARÁCSONYFA Szobám sarkában a békesség fája zöld ruháján sok ezernyi szín, alatta fénylő melegségben a gyermeki világ játszani hív. Játszani, játszani, békében játszani gyermekem veled hagy játsszam még, körültáncolom veled a világot most, mikor mindenki érzelme ég. Nézem a fámat és egyre jobban érzem a fenyő illatát, töprengem azon, hogy milyen jó lenne, ha örök maradna ez éjszakám. Csillagszórók a gallyak csúcsán szórják a karácsony csillagát, béke csillagok röpdöső fényei szobámból szálljatok mind tovább.   Ady Endre: Karácsony   Harang csendül, Ének zendül, 2008.12.03. 13:53 A szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. A karácsonyra való előkészület ideje, kezdete András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap. Bod Péter református lelkész, egyházi és történetíró ezt írta a 18. század közepén: "így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó itéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján." Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is. Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, ezen idő alatt, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak. Általában az egyházi ünnepekhez különféle hiedelmek, babonák társulnak. Advent időszakához is kötődik néhány ilyen. Pl.: - az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérője legyen. - az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz. - Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. - az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul. - Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni. Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. A római katolikus egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását. (András, Borbála, Luca, stb.) A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki.   Sok családban már advent első vasárnapján megkezdődik a karácsonyi készülődés, hiszen karácsonyig alig néhány hét van hátra. Ünnepi hangulatot teremthetünk, ha adventi koszorúval díszítjük a lakást. Az adventi koszorú története nem olyan régi, mint gondolnánk. Az ötlet XIX. századi, egy Johann Heinrich Wichern nevezetű német protestáns lelkésztől származik, aki úgy próbálta karácsonyig múlatni az időt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen huszonnégyet. A szokás hamar elterjedt, de a gyertyák száma mára négyre redukálódott.   Az advent történeti háttere Az 5. századtól az advent a karácsonyt megelőző böjti idő volt, mely Szent Márton (november 11.) ünnepével kezdődött. Az advent Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma átvette, és a böjti időből itt lett liturgikus idő, öt vasárnappal. VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az advent vasárnapjainak a számát, melyet a későbbiekben a protestáns felekezetek is átvettek. A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de a 8. századtól böjti időszakot tart a karácsony előtt, november 14-étől. Az adventi idő alatti böjtölés szokása tulajdonképpen a húsvétot megelőző nagyböjtöt utánozza. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, mely utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélyétől tette függővé. Advent a vallásos életben Az advent jelentése „ünnepélyes megérkezés”. Karácsony előtt az egyház négy vasárnapon át készül az Úr megérkezésére. Az ünnepélyes megemlékezés elsősorban személyes újraátélésre szólít. Az advent liturgikus ünnepe azonban nemcsak visszaemlékezés, hanem valóság. Az advent megünneplése tehát ezt jelenti: a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít. Ezen a módon egyre mélyebben érzik át Isten közeledését, a bennük lévő sötétségnek a fölszakadozását. Az advent Jézus eljövetelének minden módját jelképezi, mindenekelőtt az Úr akkori, emberi alakban való világba lépését. Az egyház közös liturgiáját sok helyen népszokások is kiegészítik. Szokás például adventi koszorú készítése, amelyre négy gyertya van felerősítve. Az egymást követő vasárnapokon mindig eggyel több gyertyát gyújtanak meg: ahogy közeledik a karácsony, úgy lesz mindig világosabb.                                                                                    2007.12.23. 13:09 Ádám és Éva óta várja az ember a megváltást 1. vasárnap: A hit szimbóluma az ekkor gyújtott lila színû gyertya, és mint ilyen Ádámé és Éváé, akiknek elsôként ígérte meg Isten a megváltást. 2. vasárnap: A remény napja és emlékezés arra, hogy a zsidó népnek az Úr megígérte: közülük származik a Messiás. Újabb lila színû gyertyát gyújtanak ekkor. 3. vasárnap: A szeretet jelképe az advent 3. vasárnapján gyújtott utolsó lila gyertya. Keresztelô Szent János neve kapcsolódik még a naphoz, aki Jézus eljövetelét hirdette, és készítette az utat az emberek szívéhez. Karácsony: Az öröm, Jézus és Szûz Mária ünnepe, ekkor gyújtják meg az adventi koszorú utolsó, rózsaszínû gyertyáját. 2007.12.09. 11:41 2007.12.08. 15:29 ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁS A zöldellő fényű koszorú: egy darabnyi élet. Advent négy vasárnapján este minden fényt eloltunk, hogy csak egy - és minden vasárnap eggyel több - gyertya fénye világítson. Jöjjön össze a család! Minden alkalommal először a "Harmatozzatok égi magasok ..." éneket énekeljük el. Az elmélkedést az édesanya, vagy valamelyik nagyobb gyermek olvassa fel: lassan, jól érthetően. I. Vasárnap. Az első gyertya fénye jelenti azt a szerény reménysugarat, amely a több évszázados ószövetség sötétségében pislákolt. II. Vasárnap.  Ma már két gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorún. Az egyik fény Jézus Krisztus. Ezzel az egyik Advent - eljövetel - lezárult. Várjuk a második eljövetelét. III. Vasárnap.  Advent 3. vasárnapján meggyújtjuk a harmadik gyertyát is. S ha egy kicsit messzebb nézünk a mi családi otthonunktól, amely most ezekben a percekben imádságos szentéllyé alakult, bizony láthatnánk elhanyagolt gyermekeket, dacos, engedetlen lelkeket, egymást mardosó, feldúlt családi otthonokat. IV. Vasárnap. .  Ma este meggyújtjuk a 4. gyertyát is. Így várjuk Jézus Krisztust. Boldog érzés az, hogy Isten hozzánk hasonló ember lett. De nem lehet szinte és tiszta a mi karácsonyi örömünk, ha nem "Üdvözít Istenünk jósága és emberszeretete" lakik a mi szívünkben. 2007.12.08. 14:33 A második vasárnap angyala A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az anyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készitenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra   2007.12.07. 13:51 Adventi örvendezés Utaidat vágyva kerestem, S utaid megtaláltak engem. Csodáidat látni akartam, S ámulok rajtuk szakadatlan. Titkaidat bogoztam egyre, S most, mint gyermek az egyszeregyre, úgy nézek rájuk, dicsekedvén, ujjong szívem kegyelmed kedvén; mert szereteted egyszerûség, irgalmasságod csupa hüség, s egy értelme van a keresztnek: hogy megkerestek és szeretnek! Hát hirdetem, hogy útja száz van minden szívhez a nagyvilágban, keresni kell és rátalálni ma, akinek Ő a vágya álma; kinek batyuja az a „nincsen", megtalálja a gazdag Isten. szeretettel gondolok rád Margó 2007.12.04. 12:27 2007.12.01. 15:45   „Hó szitál és Karácsony jön. Az utcán hömpölyög a nép özön és szinte árad, kicsattan a mosoly, a vágy és csupa öröm minden mozdulat, minden szó, hisz Karácsony jön és hull a hó!” 2007.12.01. 15:42 Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra...                                                                                   2007.12.01. 11:48 Esik a hó Mezőkön és utcák felett, könnyedén és hangtalanul keringve, hull a hó. Játékosan táncol a tágas égen, majd, ha elfáradt, a földre fekszik szépen. Felöltve ezer mozdulatlan formát, elalszik a tetőkön, kéményeken, a kerítésen és a kertben. Köröskörül mindenhol mély nyugalom, csend honol. Közönyösen hallgat a feledésbe merül 2007.12.01. 09:42                     2007.12.01. 09:40 Ady Endre: A Jézuska tiszteletére A született Jézus, Ez igézetes gyermek, Áldja meg azokat, Kik a szívünkbe vernek Mérges szuronyokat. Áldassanak bennünk A kifeslett vér-rózsák: Bánat, kín, szenvedés, Mert Jézus volt a Jóság S a nagy, szent türelem. Csengessünk csengőkkel, Szeressünk szeretettel, Örüljünk, ha sírunk, Ha ránk tör minden ember S ha álul bántatunk. A született Jézus Született így s kívánta, Hogy ez legyen az üdv: Minden hívság kihányva Életünk gömbiből. 2007.12.01. 09:27 Karácsonyi versek Szeress hát minket is, koldusokat! Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. 2007.12.01. 09:18 Angyalok nélkül elképzelhetetlen az ünnepi készülődés és a karácsony. Angyalok ülnek a karácsonyi asztal körül, és a fenyőfát is díszithetik apró angyalok. A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes ˝szent idő˝ a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet. A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket ˝angyali misének˝, ˝aranyos misének˝ is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Egyes elméletek szerint Advent négy hete a Krisztus eljövetele elötti négyezer éves sötétséget szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a liturgiában. Az adventi koszorú hagyományának első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott. A valódi adventi koszorú készitése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszitették, az élet és fény jelképével. Az advent az ünnepekre való ráhangolódás, a készülődés ideje. Advent angyalai Az első vasárnap angyala Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal alőször szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt. A második vasárnap angyala A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az anyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készitenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra. A harmadik vasárnap angyala Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó anyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése. A negyedik vasárnap angyala A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahozz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön. ˝Karácsonykor az angyalok a földre szállnak, térjenek be hozzád és maradjanak Nálad!˝ 2007.12.01. 09:13 Angyalok nélkül elképzelhetetlen az ünnepi készülődés és a karácsony. Angyalok ülnek a karácsonyi asztal körül, és a fenyőfát is díszithetik apró angyalok. A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent 2007.11.28. 14:41 [17-1] Oldal tetejére